En savoir plus sur le livre
Három, a két világháború közötti időszakban alkotó nőíró prózai műveinek recepciójával, művészi kifejezőeszközeik elemzésével és az irodalomban betöltött szerepükkel, a kánonban elfoglalt helyükkel foglalkozik a felvidéki magyar irodalomkutató, egyetemi oktató, Bolemant Lilla kötete. A vizsgált három alkotó kétszeresen is marginalizált helyzetben volt: azon túl, hogy nőírók voltak, egyben kisebbségi helyzetben vagy emigrációban alkottak. Berde Mária a romániai magyar irodalom, Szenes Piroska a csehszlovákiai magyar irodalom, Földes Jolán pedig az emigráció témáját feldolgozó irodalom képviselőjeként jelenik meg a dolgozatban. De vajon eltérő helyzetük műveikre, alkotói módszerükre is jellemző volt? Életművük beilleszthető a korszak nők által írt irodalmába, és abba az irodalmi kánonba, amelyben az írónők az utóbbi két évtizedben folytatott és publikált kutatási eredmények alapján kezdik elfoglalni méltó helyüket? Mennyiben hasonlóak és mennyiben különböznek témáik és kifejezőeszközeik? S mi okozta a három szerző elfeledettségét? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a válaszokat a szerző. A kötetet bibliográfia zárja.
Achat du livre
Női hangok, Bolemant Lilla
- Langue
- Année de publication
- 2016
- product-detail.submit-box.info.binding
- (rigide)
Modes de paiement
Personne n'a encore évalué .
- Titre
- Női hangok
- Langue
- Hongrois
- Auteurs
- Bolemant Lilla
- Publié
- 2016
- Format
- rigide
- Pages
- 238
- ISBN10
- 8089748104
- ISBN13
- 9788089748105
- Séries
- Mots clés
- Nonfiction, Thème historique, Histoire
- Description
- Három, a két világháború közötti időszakban alkotó nőíró prózai műveinek recepciójával, művészi kifejezőeszközeik elemzésével és az irodalomban betöltött szerepükkel, a kánonban elfoglalt helyükkel foglalkozik a felvidéki magyar irodalomkutató, egyetemi oktató, Bolemant Lilla kötete. A vizsgált három alkotó kétszeresen is marginalizált helyzetben volt: azon túl, hogy nőírók voltak, egyben kisebbségi helyzetben vagy emigrációban alkottak. Berde Mária a romániai magyar irodalom, Szenes Piroska a csehszlovákiai magyar irodalom, Földes Jolán pedig az emigráció témáját feldolgozó irodalom képviselőjeként jelenik meg a dolgozatban. De vajon eltérő helyzetük műveikre, alkotói módszerükre is jellemző volt? Életművük beilleszthető a korszak nők által írt irodalmába, és abba az irodalmi kánonba, amelyben az írónők az utóbbi két évtizedben folytatott és publikált kutatási eredmények alapján kezdik elfoglalni méltó helyüket? Mennyiben hasonlóak és mennyiben különböznek témáik és kifejezőeszközeik? S mi okozta a három szerző elfeledettségét? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a válaszokat a szerző. A kötetet bibliográfia zárja.