Károly Szalay Livres

Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte – itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította – a szerző szándékát figyelembe véve – a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

"Ezzel a kötetével Karinthy új műfajt teremtett, amelyet ő maga irodalmi karikatúrának nevezett. Az egyes, paródiaszerű írások nem csupán a mű stiláris sajátosságait veszik célba, hanem az írók egész munkásságáról, alkotómechanizmusuk szerkezetéről, értékükről, az irodalmi életben elfoglalt helyükről festenek kíméletlenül őszinte, mindig szellemes és rendszerint találó képet. Ez a könyv Karinthy mindmáig legnépszerűbb kötete. Már első megjelenésekor túlszárnyalta olvasottságában azokat az írókat, akiket művében parodizált, persziflált [...] Szerepelnek benne a főhősök, a Nyugat első nemzedékének nagyjai, valamint az ellenlábasok, a kor legavittabb konzervatívjai, ugyanakkor kitekint a klasszikusokra (pl. Petőfi, Mikszáth), de a világirodalomra is (Zola, Wilde, Rostand stb.)." (Online Antikvárium)